Az angol nyelvben a n\u00e9vm\u00e1sok, vagyis a pronouns t\u00f6bb csoportra oszlanak, \u00e9s f\u0151neveket helyettes\u00edtenek a mondatainkban. Ez lehet\u0151v\u00e9 teszi sz\u00e1munkra, hogy elker\u00fclj\u00fck egy-egy sz\u00f3 megism\u00e9tl\u00e9s\u00e9t a sz\u00f6vegben. A n\u00e9vm\u00e1sok az angolban kiss\u00e9 elt\u00e9rnek a magyar nyelvt\u0151l, de van k\u00f6z\u00f6tt\u00fck n\u00e9h\u00e1ny hasonl\u00f3s\u00e1g. A k\u00f6vetkez\u0151 n\u00e9vm\u00e1sokat k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetj\u00fck meg: szem\u00e9lyes n\u00e9vm\u00e1sok, szem\u00e9lyes n\u00e9vm\u00e1sok kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9s form\u00e1j\u00e1ban, birtokos, reflex\u00edv, reciprok, hat\u00e1rozatlan \u00e9s mutat\u00f3 n\u00e9vm\u00e1sok. El\u00e9g sok van bel\u0151l\u00fck, nem igaz? N\u00e9zz\u00fck meg a legn\u00e9pszer\u0171bbeket!<\/p>\n\n\n\n
Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a leggyakrabban haszn\u00e1lt – subject pronouns , vagy szem\u00e9lyes n\u00e9vm\u00e1sok. Ezek egyszer\u0171en olyan szavak, amelyek helyettes\u00edtik sz\u00e1munkra az alanyt egy mondatban. Egyszer\u0171bben fogalmazva, ezek a n\u00e9vm\u00e1sok hat\u00e1rozz\u00e1k meg sz\u00e1munkra a szem\u00e9lyeket, \u00e9s biztos vagyok benne, hogy mindannyian ismerik \u0151ket. \ud83d\ude42<\/p>\n\n\n\n N\u00e9zze meg a mondatp\u00e9ld\u00e1kat!:<\/p>\n\n\n\n Ezek a n\u00e9vm\u00e1sok egy m\u00e1sik t\u00edpusa, amelyeket nap mint nap haszn\u00e1lunk, \u00e9s szinte minden besz\u00e9lget\u00e9sben hasznosak. Nem helyettes\u00edtik sz\u00e1munkra az alanyt, hanem kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9sk\u00e9nt m\u0171k\u00f6dnek. Csin\u00e1ljunk egy gyors ism\u00e9tl\u00e9st!<\/p>\n\n\n\n P\u00e9ld\u00e1k a mondatokra:<\/p>\n\n\n\n A mell\u00e9knevek \u00e9s a birtokos n\u00e9vm\u00e1sok nem v\u00e9letlen\u00fcl vannak egybe\u00edrva (b\u00e1r az el\u0151bbiek val\u00f3j\u00e1ban nem is n\u00e9vm\u00e1sok). \u00c9rdemes „egyben” megtanulni \u0151ket, mert a jelent\u00e9s\u00fck szinte azonos, b\u00e1r a mondatban kiss\u00e9 elt\u00e9r\u0151 szerep\u00fck van.<\/p>\n\n\n\n A birtokos mell\u00e9knevek azonos\u00edtj\u00e1k az \u00e1ltaluk megel\u0151z\u00f6tt f\u0151nevet. A birtokos n\u00e9vm\u00e1sok viszont helyettes\u00edtik helyett\u00fcnk a f\u0151nevet. Szerepelhetnek alanyk\u00e9nt vagy kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9sk\u00e9nt. Amikor haszn\u00e1ljuk \u0151ket, gy\u0151z\u0151dj\u00fcnk meg arr\u00f3l, hogy a f\u0151n\u00e9v a mondott sz\u00f6vegk\u00f6rnyezetb\u0151l \u00e9rthet\u0151!<\/p>\n\n\n\n Mell\u00e9knevek \u00e9s birtokos n\u00e9vm\u00e1sok:<\/p>\n\n\n\n P\u00e9ld\u00e1k birtokos mell\u00e9kneveket tartalmaz\u00f3 mondatokra:<\/p>\n\n\n\n Mondatok birtokos n\u00e9vm\u00e1sokkal:<\/p>\n\n\n\n Reflexive pronouns, pontosabban a reflex\u00edv n\u00e9vm\u00e1sok magyarra ford\u00edtva ‘mag\u00e1t’ jelentik. Az angolban azonban ez egy kicsit m\u00e1sk\u00e9pp n\u00e9z ki, hiszen minden szem\u00e9lynek megvan a saj\u00e1t n\u00e9vm\u00e1sa\u2026 N\u00e9zze meg!<\/p>\n\n\n\n P\u00e9ld\u00e1k a mondatokra:<\/p>\n\n\n\n Uh, van egy kis bel\u0151le! Egy \u00fajabb n\u00e9vm\u00e1s az angolban, egy\u00e1ltal\u00e1n nem kev\u00e9sb\u00e9 hasznos, mint az el\u0151z\u0151ek! A mutat\u00f3 n\u00e9vm\u00e1sokr\u00f3l besz\u00e9l\u00fcnk.<\/p>\n\n\n\n this – ez Tudja, mi a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g a this<\/em> \u00e9s that<\/em> k\u00f6z\u00f6tt? Az el\u0151bbit akkor haszn\u00e1ljuk, ha valami k\u00f6zel van hozz\u00e1nk, m\u00edg a that<\/em> sz\u00f3val olyan dolgot vagy szem\u00e9lyt \u00edrunk le, amely jelent\u0151s t\u00e1vols\u00e1gban van. Ugyanez vonatkozik az these<\/em> \u00e9s those<\/em> szavakra is!<\/p>\n\n\n\n P\u00e9ld\u00e1k:<\/p>\n\n\n\n Reciprocal pronouns olyan k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s n\u00e9vm\u00e1sokat jel\u00f6l, amelyek ‘egym\u00e1st’ vagy egyszer\u0171en ‘k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6sen’-t jelentenek. Szerencs\u00e9re csak kett\u0151 van bel\u0151l\u00fck! De hogyan k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztess\u00fck meg \u0151ket?<\/p>\n\n\n\n Each other<\/em>-t akkor haszn\u00e1lunk, amikor k\u00e9t szem\u00e9lyr\u0151l vagy dologr\u00f3l besz\u00e9l\u00fcnk. Bonyolult? Egy\u00e1ltal\u00e1n nem! N\u00e9zze meg a mondatokat!:<\/p>\n\n\n\nI<\/td> we<\/td><\/tr> you<\/td> you<\/td><\/tr> she \/ he \/ it<\/td> they<\/td><\/tr><\/tbody><\/table><\/figure>\n\n\n\n \n
Szem\u00e9lyes n\u00e9vm\u00e1sok kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9s form\u00e1j\u00e1ban<\/h2>\n\n\n\n
I<\/td> me<\/td> <\/td><\/tr> you<\/td> you<\/td> <\/td><\/tr> she<\/td> her<\/td> <\/td><\/tr> he<\/td> him<\/td> <\/td><\/tr> it<\/td> it<\/td> <\/td><\/tr> we<\/td> us<\/td> <\/td><\/tr> you<\/td> you<\/td> <\/td><\/tr> they<\/td> them<\/td> <\/td><\/tr><\/tbody><\/table><\/figure>\n\n\n\n \n
F\u0151nevek az angolban – mell\u00e9knevek \u00e9s birtokos n\u00e9vm\u00e1sok<\/h2>\n\n\n\n
I<\/td> my<\/td> mine<\/td> <\/td><\/tr> you<\/td> your<\/td> yours<\/td> <\/td><\/tr> she<\/td> her<\/td> hers<\/td> <\/td><\/tr> he<\/td> his<\/td> his<\/td> <\/td><\/tr> it<\/td> its<\/td> its<\/td> <\/td><\/tr> we<\/td> our<\/td> ours<\/td> <\/td><\/tr> you<\/td> your<\/td> yours<\/td> <\/td><\/tr> they<\/td> their<\/td> theirs<\/td> <\/td><\/tr><\/tbody><\/table><\/figure>\n\n\n\n \n
\n
Reflex\u00edv n\u00e9vm\u00e1sok – mikor haszn\u00e1ljuk \u0151ket?<\/h2>\n\n\n\n
I<\/td> myself<\/td><\/tr> you<\/td> yourself<\/td><\/tr> she<\/td> herself<\/td><\/tr> he<\/td> himself<\/td><\/tr> it<\/td> itself<\/td><\/tr> we<\/td> ourselves<\/td><\/tr> you<\/td> yourselves<\/td><\/tr> they<\/td> themselves<\/td><\/tr><\/tbody><\/table><\/figure>\n\n\n\n \n
F\u0151nevek angolul – mutat\u00f3 n\u00e9vm\u00e1sok<\/h2>\n\n\n\n
that – az
these – ezek
those – azok<\/p>\n\n\n\n\n
K\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s n\u00e9vm\u00e1sok<\/h2>\n\n\n\n
One another<\/em>-n\u00e9l viszont azt fogjuk mondani, amikor kett\u0151n\u00e9l t\u00f6bb szem\u00e9lyr\u0151l vagy dologr\u00f3l van sz\u00f3.<\/p>\n\n\n\n\n